Ez az étel két hangulathoz passzol kitűnően:
1. valami meleg ételt tunkolni barátokkal/tv előtt, nagy karéj kenyerekkel. 10 ujjal belemászni, tányért kitörölni.
2. félig-meddig sznob körete az egyszerű húsoknak. A vendégek garantáltan lehidalnak, az ízek kifinomult harmóniájától, az újdonság erejétől és a koleszterintől. Ez utóbbi csak vicc volt.

Egy tűzálló tálban kikeverem a mascarponét, tejszínt, bort, fokhagymát /el lehet hagyni, ha éppen nincs kinyitva semmilyen alkohol/ és a fűszereket. Ehhez teljesen felesleges robotgépet elővenni. Fakanállal 2 perc alatt összeáll. Kóstolgatni kell, hogy elég sós-e és érződik-e enyhén a bors. A mascarpone halála a kevés fűszer. Amint összeáll, belekeverem a hagymákat és jól összedolgozom a kettőt. Sűrű és darabos lesz, sülés közben rendeződnek az erőfeltételek.

Ha okosan teflonban kezdtük, akkor már csak parmezánt kell reszelni a tetejére, ha nem, akkor vajazzunk/olajozzunk ki egy tálat/tepsit, amiben sütjük és kanalazzuk belel a hagymás krémet. Parmezánt bőséggel reszeljünk a tetejére és 200 C°-on, vagy gázsütő 6-os fokozatán 35-40 perc alatt süssük készre. Amikor tetején a sajt barna, akkor jó.

4 személyre elegendő előételnek, vagy köretnek.
Bármilyen hagymából készülhet önmagában és vegyesen is. Én legjobban az alábbi trióval kedvelem.

Általunk favorizált társítások:
-durum tésztán szószként
-szendvicsben, paradicsommal, bazsalikommal, felvágottal
-kenyérrel/kiflivel tunkolva/mártva/szütyörészve
-sült zöldségek mellé
-csirke, pulyka, vagy száraz sertéshús mellé köretnek

Marlena De Blasi receptje.