Szalonspicc
Mascarpone
Bonbon

A jelen oldalon található valamennyi írás, fotó és egyéb képi anyag az oldal szerkesztőjének szellemi terméke, így szerzői jogvédelem alatt áll. Bármely a jelen oldalon található írás csak az oldal tulajdonosának írásbeli hozzájárulásával használható fel.

Szerteágazó webes munkáim mellett, a csokoládé és a sütemények világát fedezem fel. Hétköznapjaim a kisfiam, a műhely és a számítógép háromszögében, kalandokkal telve zajlanak.
Axi's
Chili és Vanilia
Cseresznye
Dolce Vita
Ecet és olaj
Fakanál
Fincsiségek
Fűszeres Eszter
Ízbolygó
Kicsi Vú
Lila Füge
Lilahangya
Nemisbeka
Okostojás


VKF 4, avagy reggelizzünk együtt, Mammával!
Szeretem a reggelit, de azt be kell valljam, hogy mi 11-12 körül szoktunk reggelizni, aztán 2-3 között ebédelünk.
Életem során egyszer jártam Görögországba, de az 1 hét eléggé meghatározó volt. Rengeteg recepttel tértem vissza. Ott ismerkedtem meg ezzel a paradicsomos pirítóssal is. Amely csak annyiból állt, hogy a pirítóst, a fokhagyma helyett egy félbevágott paradicsommal dörgölték be.
Én ezt fejlesztettem tovább itthon, és azóta mindig így eszem.
Nekem ez egy luxus étel, bár egyáltalán nem költséges és hamar meg van. Nekem ez olyan, mint másnak a reggeli kávé (amit én nem szoktam inni). Családom kedvenc reggelije, ez a palacsinta.
2 szelet kenyér (lehetőleg magos)
1 paradicsom
1 gerezd fokhagyma
bors
5 dkg sajt (parenyicával a legfinomabb, de gyakorlatilag mindenféle sajttal szoktam enni)
A kenyereket félig megpirítom, majd kiveszem és gyorsan bedörzsölöm fokhagymával. Visszateszem és készre sütöm. Ettől a trükktől a fokhagyma sokkal aromásabb lesz.
A paradicsomot félbevágom és rákaparom a kenyerekre a belsejét. Néha megvajazom előtte, hogy ne áztassa el a kenyeret, a paradicsom, de többnyire ezt a lépést kihagyom. A lényeg az, hogy menjen rá a paradicsom, összes kocsonyás része. Egyet tekerek fölötte a borsörlővel és már eszem is némi sajttal körítve. Ma előre szeletelt ementáli jutott mellé.
Muszáj azzal kezdenem, hogy borzasztó lelkiismeretfurdalásom van amiatt, hogy csak ilyen becsúszó szereléssel csatlakozom a rendezvényhez. Nem vagyok az életben késős, remélem virtuálisan sem válik majd szokásommá.
Nos én gyakorló anyukaként, egészen sok melegszendvicset eszem, mert ez a legpraktikusabb meleg étel, amikor komolyabbra nem jut idő vagy inger, mert a gyerek kajája meg van, de a magaméra már nincs lelkierőm. Sokszor van velem, hogy nem kívánok semmit, de valami meleg kell a gyomromba. Na ilyenkor kapcsolom be a melegszendvics sütőt és hütőben található elemekből kombinálok valami egyszerűt.
Ez egy olasz ihletésű, általam gyakran gyártott étel.
Toast kenyér
Vaj
Pecorino és márványsajt
Vilmos körte
Narancsvirág méz (Kulináris bolt a barátod)
Házi szárított sonka (Toscán sonka, ala Ana)
A kenyereknek csak a külső oldalát kenem meg vajjal, mert ott muszáj, mert attól sül ropogósra a szendvics. Viszont, ha belül nincs vaj, akkor azt képzelem, hogy reform szendvicset eszem.
Aztán a körtét, meghámozom és szép vékony szeletekre vágom. Nagyon egyszerűen, egyik kenyér aljára elkezdem pakolni, a sonkát, rá a körtéket, utána a sajtokat. Végül az egészre csöppentek 4-5 csepp mézet. Tényleg csak egy picit, hogy a sajt ízét csak kiemelje és ne elnyomja. Végül a toast sütőben 10 percet adok neki, hogy szép ropogósra és aranybarnára sűljön a szendvicsem. Jó étvágyat.
sablon anyu(ha)