Nehéz eltalálni keksz sütésnél azt az állapotot, amikor a külseje éppen jó, de a belseje még krémes, nedves. Ennél a keksznél elengedhetetlen a jó időzítés. Túlsütve maximum  pohárdesszertek, ropogós rétegeként tudom elképzelni. A tonkabab miatt egy nappal korábban neki kell állni, de ezt elhagyva, vagy vaníliával helyettesítve gyorsan elkészül.

Elolvasom »

Ez tipikusan az a recept, amit egyrészt nem is az, csak pár szabály, másrészt tovább tart leírni, mint elkészíteni és befalni. Nem is tudom, hogy a fiam mártogatni vagy enni szereti jobban.

Elolvasom »

Anyunak azért szeretem a receptjeit, mert motiváció mentesen ír és ettől olyan békebeli, ülünk a konyhában a sámlin és fecserészünk érzésem van, amikor olvasom. Ezt a csalódásmentes kókuszkockát is nagyon jól írta meg, így pikk-pakk beépítettem a menünkbe. Nagyon finom és tökéletes recept. Na és az hozzá se kezdjen, aki a mézet ki akarja hagyni. Méz a lelke az egésznek.

4 ek. olaj
1 tojás
2 ek méz
20 dkg porcukor
fél zacskó sütőpor
2 dl tej
30 dkg rétesliszt

krémhez:
25 dkg vaj
25 dkg porcukor
5 dkg kakaó (holland vagy hasonló minőségű)
6 kanál tej
1 kis pohár rum (kb. 4 cl)

20 dkg kókuszreszelék

Kikeverem a tojást az olajjal, mézzel, cukorral és 1,5 dl tejjel. A lisztet a sütőporral és beleszitálom a tojásos elegybe. Lazán aláforgatom a lisztet (na nem mintha vigyázni kellene a habra, de én parázok a csomóktól ezért lapátolok nagyokat), amíg egynemű nem lesz. Ha úgy ítélem meg, hogy túl sűrű, akkor beleöntöm a maradék tejet is. Ez változó, a tojás mérete és a liszt minősége nagyon befolyásolja.
Sütőpapírral bélelt tepsibe öntöm és 180C°-on 20 perc alatt készre sütöttem. Én akkor tekintem befejezetnek a sütést, amikor a tészta kicsit elválik a tepsi szélétől vagyis már zsugorodik és nem sül. Ez az összes piskóta félére igaz (illetve a formában sütött húsokra is).

Közben a vajat felolvasztom és belekeverem a többi hozzávalót. Nem hevítem forrásig, de nem sok híja van. Mivel ez egy töltetlen sütemény, arra kell hajtani, hogy jól megszívja magát a krémmel. Ezért a krémet melegen kell tartani, az egész hadművelet alatt.

A piskótát kiborítom és felkockázom (persze a sütőpapírt lehúzom róla, arra már nincs szükség :P). Ki, hogy szereti, ugye. Anyu a 2 cm x 2 cm-es kockákat javasolja. Én a dupla akkorával, vagyis 4 cm x 4 cm-es kockákkal operálok.
A kockákat négyesével a forró csokifürdőbe küldöm, majd egy kis idő elteltével, egyesével megforgatom a kókuszreszelékben. Én egy sütőpapírra teszem őket száradni. Ez kb. fél óra, de az evés rögtön el kezdődik, mert a családtagokat nem tudom távoltartani tőle. A képen látható példánynak azért nincs teteje, mert azt már leharapta valaki, hiába dugtam el.

Testvérem jobban kedveli a tejcsokoládét. Nem. Ez így nem igaz. Utálja a keserű csokoládét. Ezért kénytelen voltam tejcsokoládéból is kikísérletezni neki, a tökéletes csokifagyit. Több próba után a tegnap említett Francia konyha c. könyvemben találtam meg a legjobb receptet.
Szerintem ez az egyetlen olyan recept, amibe kell keményítő/liszt. Nagyon selymes állaga lesz. Sokat változtattam a recepten, ezért a végére odaírom majd az eredeti mennyiségeket és hozzávalókat, ha valakit az a változat érdekelne.

15 dkg tejcsokoládé (nálam 30%-os Milka Noisette, ami nugátos)
3 dl tej
3 dl tejszín
2 tojássárgája
7,5 dkg cukor (neki 12 dkg-val ízlik, de azt nagyon édes)
2 evőkanál rum
1 csapott kiskanál kukorica alapú keményítő (pl. Oetkeres)

A tejbe beletördeltem a csokit és forrásig hevítettem. Ezalatt kényelmesen elolvadt benne az összes csokoládé. Közbe egy tálba, fehéredésig kevertem a tojások sárgáját a cukorral és a keményítővel. Tejszínnel annyira hígitottam fel, hogy vékony sugárban tudjam csurgatni a forró csokis alaphoz. A maradék tejszínnel lehűtöttem a csokoládés részt és állandó keverés mellett beleöntöttem a tojásos részt. Kb. 6 percig főztem, ügyelve, hogy ne forrjon a keményítő miatt. Ekkor adtam hozzá a rumot. Hűtés -> gép -> élvezet

Eredeti receptben a mennyiségek:
150 gr ét - vagy tejcsokoládé (70%-os kakaótartalommal)
250 ml tej
2 evőkanál Kahlua likőr (kávés likőr)
1 egész tojás és 2 tojássárgája
75 g cukor
1 csapott kiskanál kukoricaliszt
350 ml tejszín

Az eljárás ugyanaz.

Janick Gestin receptje Lailléből

Gyakran kérdezik tőlem, hogy mit vegyek? Jamiet vagy Nigellát? Én erre mindig azt mondom, hogy Joanne Harris és Fran Warde - A francia konyha c. remekét. Általában hallgatnak rám és nagyon boldogok azok, akiknek vették. Ez a csokitorta is ebből a könyvből van. Egyszerűen fantasztikus az íze, állaga. Édesanyám, aki a keserű csokoládé megszállottja, gyakorta rendeli ezt tőlem. Jó szívvel ajánlom mindenkinek.

180 g étcsokoládé (törekedjünk a jó minőségűre)
175 g vaj (melegen ajánlom, hogy ezúttal ne margarin legyen)
125 g porcukor
200 g őrölt mandula (időnként dióval, vagy mogyoróval helyettesítem, úgyis nagyon finom)
4 tojás
pici só

A sütőt előmelegítjük 150C°-ra. Egy 25 cm átmérőjű tortaformát kibélelünk s.papírral vagy vaj/liszt kombó.

A csokoládét vízfürdő felett megolvasztjuk (én mikrózom helyette). A vajat és a cukrot keverjük habosra, adjuk hozzá az őrölt mandulát, a tojások sárgáját és a felolvadt csokoládét, és keverjük egyenletesre.

Verjük a fehérjéket a pici sóval keményre, és óvatosan keverjük a csokis masszához. Majd öntsük a formába és tegyük a sütőbe. 35 percig kell sütni. Ekkor egy vékony kéreg lesz a tetején, de a belseje még lágy. Így tökéletes. Miközben hűl teljesen megszilárdul. Semmiképpen se süssük tovább, mert keksz lesz belőle.

A szerző két lehetséges utat ajánl, amikor készen vagyunk. Vonjuk be a tetejét csokival, vagy kenjünk rá baracklekvárt. Mi egyiket sem szoktuk. A torta annyira tömény, hogy tejszínhabot és málnát szoktam mellé kínálni. Tökéletes falatokat lehet alkotni így.

Ez egy nagyon gazdag sütemény, nem is lehet belőle sokat enni.

30 dkg liszt;
15 dkg darált dió;
10 dkg porcukor;
20 dkg vaj vagy margarin;
1 tojás vagy 2 tojás sárgája
1-2 csomag vaníliás cukor;
1/2 teáskanál szódabikarbóna és egy csipet sütőpor
1-1/2 citrom reszelt héja

Házi barack vagy málna lekvár

Kevés étcsokoládé, díszítéshez.

Az összes hozzávalót gyors mozdulatokkal összegyúrjuk, hogy ne lágyuljon nagyon meg a kezünk melegétől a tészta. Nem baj, ha morzsalékos marad egy kicsit.

Lisztezett deszkán kissé átgyúrjuk, majd 3-4 mm vastagságúra nyújtjuk. Bármilyen formával ki lehet szaggatni és ajándékba szántam, ezért esett a szívre a választásom.

Előmelegített, 200°C fokos sütőben néhány perc alatt, megsütjük. Akkor jó, ha nem barnul meg csak egy kicsi színe lesz, mert még hűlés közben is sül egy kicsit. A linzer tészták halála a túlsűtés, azzal elvész az összes zamat.

Lehet enni magában is, vaniliás porcukorba forgatva.

Én lekvárral tapasztottam össze 2-2 darabot és a tetejét, vékonyan becsíkoztam étcsokoládéval. Amit rendkívül prosztó módon úgy készítek, hogy 4-5 kocka étcsokit, egy bögrébe dobok, majd a mikróban megolvasztok 2 perc alatt lassan. Aztán egy kanállal a bögre fölött csíkokat húzok a szívekre. Zsírpapír, száradás, és már kész is van a szeretett teljes ajándék.

2 tojás
1 csésze vaj vagy margarin
1 csésze finom liszt
1 csésze rétes liszt
pici só
1 teáskanál sütőpor
1 /2 teáskanál szódabikarbóna
1 csésze cukor
1/2 csésze barnacukor
1 zacsi vanilíás cukor
1/2 csésze durvára vágott dió
1/2 csésze szeletelt mandula
2 csésze csoki chips /én apróra vágom a táblás étcsokit, minimum 70%-os kakaótartalmút/ Ez kb. egy 20 dkg-os tábla

Kikeverem a tojást, a vajjal és a cukrokkal. Az összes többi hozzávalót, lazán összekeverem egy másik tálban. /Igazából nem szoktam ehhez egy másik tálat koszolni, hanem a tojásos keverékre szórom a lisztet, aztán erre rá a többit és a ott keverem el lazán , de ez a barátnőmnek mindig csomókat eredményez, nekem nem. Mindenki döntsön képessége szerint./

Majd a kettőt összeforgatom, amint összeáll befejezem, nem szabad túl keverni.
Hűtőbe legalább fél óra, maximum 3-4 óra.

Kiskanállal kiszaggatom, sütőpapírra, és egy belisztezett pohár aljával, lelapítgatom őket. Én azt szeretem, ha szabálytalan lesz.

200 C°-on 10-15 percig sütöm. Sütőből rácsra, onnan hidegen fémdobozba, egy hónapig rendben van.