A karrierem az átlagos cukrászdai fagyikkal és bolti jégkrémekkel indult. Aztán apu elvitt egyszer a Grand Hotel Hungáriához, ahol az utcára nyílt egy fagyis pult. Addig még sosem látott és hallott fagylaltokat árultak. Mákos, diós, rizses, réteses, joghurtos, marcipános, stb.. Összesen kb. 40 féle volt náluk. Olyan sokat jártunk arra, hogy én biza végig kóstoltam az összeset. Az egyik fura, de számomra nagyon finom íz a paradicsomos volt.

Amióta megvan a gépem, próbálkozom itthon annak az íznek a leutánzásával, de nem ment. Valami soha nem olyan volt. Míg nem a héten sikerült összehoznom azt, ami hasonlít arra és bátran ajánlom. Előételenek, délutáni hűsítő nasinak kiváló. Én nagyon szeretem.

2 dl tejszín
1 dl tejföl
3 dl paradicsompép
egy csokor bazsalikom
só, pici cukor és frissen őrölt bors

Nekem van itthon saját házi paradicsomszószom, amit tavaly tettem el. Lényegében paradicsom hús összezúzva, megsütve (úgy édesebb lesz, mi soha nem főzzük), mag és héj nélkül. Gondolom sok helyen nincs, lehet friss paradicsompépet használni.

A tejszínbe beleteszem a bazsalikomot és lassan felforralom. Leszűröm (bazsalikomot eldobom) és hozzákeverem a paradicsomot, tejfölt, fűszereket. Nem főzöm már tovább. Kicsit szöszölök, hogy az íze finom legyen (még egy pici só, még egy pici cukor, még egy pici bors, stb..) és kihűtöm. Fagyigép és kész.

Friss paradicsompép, ahogy mi készítjük: Paradicsomokat megbököm az alján, egymásra merőlegesen (tehát + jelet bökök bele a késsel), majd forrásban lévő vízbe dobom egyszerre, és 1 másodperc múlva kezdem is kihalászni őket. A héját lesöndörgetem róla. A zöld csuma szerűségét, gazdaságosan kimetszem.
Félbe, negyedbe vágom és az összes finom magos, kocsonyás részt egy pohárba gyűjtöm (majd megeszem pirítóssal). A negyedeket még elfelezem és egy teflonos eszközbe teszem, aminek nincsen olvadó füle. 200 C°-on, 30 percig sütöm. Addig, amíg nem kezd el barnulni. Akkor azonnal be kell fejezni, mert nem finom az égett paradicsom. Kihűtés, turmixolás és kész.
Lehet mindezt főzni is, de úgy kevésbé lesz édes és kell bele cukor is az én ízlésemnek.

Próbáltam:
-kefirrel, de kesernyés lett
-joghurttal, savanykás lett
-oregánóval, pizzás íze lett
-löttyenet vodkával, nagyon izgalmas, de nem az én világom és nem fagyot meg szépen
-csak cukorral, nagyon gyümölcsös és finom, de nem nekem az túl bizarr volt. Talán sárga koktélból majd megpróbálom szezonban
-bazsalikomot belevágni, de nem volt jó érzés a levelekkel találkozni, túl intenzív lett és elnyomta a paradicsomot
-csak tejszínnel, nagyon krémes lett

Még csak május van, de én már most szeretném elindítani a befőzös receptjeim sorát, hogy aki akar, időben rákészülhessen.

Kezdjük a legalapvetőbbel. Lecsó. A családi lecsónkat, mindenki csodálkozva nézi/méregeti. Ez nem is lecsó, mondják sokan. Pedig szerintem ez a rendes és biztos vagyok benne, hogy sokan készítik még el így. A mamám nem volt egy nagy kísérletező, biztosan tanulta valakitől.

Kétfélét szoktunk eltenni.
Egy baromi nagy adagot, bográcsban megfőzve, két literes- egy literes zacskókba kiporciózva, amit már csak olvasztani és feljavítani kell.  Ebbe 15 kg hagyma, 12 kg tvpaprika (sok narancssárgás színűvel), 3 kg bogyiszlói és 10 kg paradicsom, só, bors kerül.

A másikba csak paprikát és paradicsomot "rottyantok" össze egyenlő arányban. Kicsi, 0,3 és 0,5 literes zacskókban teszem le. Ezek mennek a pörköltbe, paprikás krumpliba, lecsós hús, fűszeres krumpli, stb. alá. A hagymát ilyenkor mindig frissen teszem az ételbe.

No nézzük akkor a családi, extra lecsót.

Elolvasom »

No volt a GBT 1., amiről én személy szerint, nem tudok semmi újat írni. Barátságos és jó volt. Mindannyian pozitív élményekkel távoztunk. Sajnálom, hogy ilyen hirtelen tudta csak meg a nagy közönség. Ez az én hibám. Mindenféle mellékszállal elvacakoltam az időt, és későn szóltam Nemisünknek, hogy menjen ki a hirdetés a bloGasztrora. Ám egy jobban megszervezett eseménnyel, kompenzálok majd.

Az eseményre mindenki hozott valamit a konyhájából. (A következőre meg mindenki olyat hoz, amilyet megszavazunk. Rendelés ezerrel. Én KicsiVú konyhájából már jól ki is néztem a feladatot. Kész vagyok lezsírozni mindenkit, hogy arra szavazzon. Mert KicsiVú biztos jön. Csapatjátékos.)

Ezzel két gond volt.
1. Majdnem egyedül felfaltam, amit  fakanál hozott, mert nagyon-nagyon ízlett és okosan nem is ebédeltem :)
2. A  sütimbe, a meggyet nem én magoztam, és a kézzel felületes átvizsgálás, nem bizonyult elég alaposnak, mert szegény fakanál jól ráharapott egy magra. Aztán Mamma is talált. Majd Anna párja is otthon. Legközelebb alaposabb leszek és azóta is csupa hamu a fejem.

Fakanál szuttyába, tényleg annyira belezserettem, hogy azóta már kétszer készítettem el. Az ő eredetije itt.

26 dkg juhtúró
12 dkg tehéntúró
125 g Philadelphia krémsajt (simán lehet tömlős mackó vagy más natúr sajtkrém)
1 dl tejföl
5 gerezd fokhagyma zúzva
só, bors

Valamiért a mi boltos nénink, mindig pont 26 dkg juhtúrót mér ki, a kért 20 dkg helyett. Ezért a bizarr adat. Ezt én szemre keverném, mindenki helyében, ezek inkább csak támpontok.

Kitűnő szendvicsalapnak is, de én csak paradicsomot és újhagymát eszek mellé, napok óta. Köszönöm a receptet, nagyon szeretjük!

VKF 4, avagy reggelizzünk együtt, Mammával!

Szeretem a reggelit, de azt be kell valljam, hogy mi 11-12 körül szoktunk reggelizni, aztán 2-3 között ebédelünk.

Életem során egyszer jártam Görögországba, de az 1 hét eléggé meghatározó volt. Rengeteg recepttel tértem vissza. Ott ismerkedtem meg ezzel a paradicsomos pirítóssal is. Amely csak annyiból állt, hogy a pirítóst, a fokhagyma helyett egy félbevágott paradicsommal dörgölték be.

Én ezt fejlesztettem tovább itthon, és azóta mindig így eszem.

Nekem ez egy luxus étel, bár egyáltalán nem költséges és hamar meg van. Nekem ez olyan, mint másnak a reggeli kávé (amit én nem szoktam inni). Családom kedvenc reggelije, ez a palacsinta. 

2 szelet kenyér (lehetőleg magos)
1 paradicsom
1 gerezd fokhagyma
bors
5 dkg sajt (parenyicával a legfinomabb, de gyakorlatilag mindenféle sajttal szoktam enni)

A kenyereket félig megpirítom, majd kiveszem és gyorsan bedörzsölöm fokhagymával. Visszateszem és készre sütöm. Ettől a trükktől a fokhagyma sokkal aromásabb lesz.

A paradicsomot félbevágom és rákaparom a kenyerekre a belsejét. Néha megvajazom előtte, hogy ne áztassa el a kenyeret, a paradicsom, de többnyire ezt a lépést kihagyom. A lényeg az, hogy menjen rá a paradicsom, összes kocsonyás része. Egyet tekerek fölötte a borsörlővel és már eszem is némi sajttal körítve. Ma előre szeletelt ementáli jutott mellé.

Levest enni jó. Levest főzni jó. Tehát megállapodhatunk abban, hogy mindenképpen jó. Körülöttem mindig olyan férfiak voltak, akik inkább ettek egy nagy tányér kiadós levest, mint bármilyen más fogást. Ez a tavaszi leves, az egyik exem nagy kedvence. Volt olyan hét, hogy minden nap ezzel kellett haza várnom. A receptje olyan egyszerű, hogy sokáig az áááá, minek ezt ide írni kategóriában volt nálam. Aztán megadtam az egyik barátnőmnek és kiderült, hogy sok ponton el lehet rontani, ezért ez a recept inkább arról fog szólni, hogy hol lehet elrontani, és mire kell odafigyelni jobban. Tapasztalt háziasszonyoknak nem ajánlom. Ez elsőbálos kollegináknak való.

1 db sárgarépa
1 db fehérrépa
kis darab zellergumó
1,5 karalábé (zöld héjjal, a lila nem jó)
1 marék mirelit borsó
1 nagy csokor petrezselyem apróra vágva
liszt a galuskához és a rántáshoz
2 db tojás
5 dkg vaj/margarin

Az asztal elé állsz és magad elé veszel egy deszkát. Az elé húzod a leveses lábost. Meghámozod és vékonyan felkarikázód (vagy félbe vágod és úgy félkarikázód, ha nagyon vastag a répa) a fehér és sárga répát. Utána a karalábét vágod fel, én személy szerint a 0,5 cm x 0,5 cm x 3 cm hasábra esküszöm. Azt szeretem leginkább a számba venni, de sokan a reszelő nagy lyukú részén reszelik le, vagy nagyobbra vágják. Ahogy neked kényelmesebb és gusztább. Úgyis a 4-5. alkalom után fogsz beállni a saját stílusodra 1-1 levésnél. Addig csak kísérletezel a darabolással.

Nálam mindig van otthon a hűtő aljában, egy bazi nagy mutáns, akarom mondani génkezelt zellergumó. Abból levágok egy kisebb darabot, mert csak az íze miatt kell. Felaprítom. Mindig azt vágom a legkisebbre, hogy nyugodtan főjjön szét, ha akar. Ő csak a buli kísérője, nem résztvevő.

Az egészet nyakon öntöm minimális olajjal. Talán 2 evőkanálnyi lehet. Erőteljes tűzön párolni kezdem. Itt az első elrontható állomás. Van, aki nem használ elég magas hőfokot, hogy le ne égjen. De alacsony hőfokon, nem tud a cukortartalom a maximumra hágni, ezért bátorság, tessék ott állni egy fakanállal és kavargatni. Amikor már úgy látod, hogy elég volt, vedd lejebb a hőfokot, várj 2-3 percet és fed le a fazekadat, hogy most már tényleg párolódjon. Kb. 5 perc múlva dobj a lábosba egy nagy marék mirelit zöldborsót, majd az egészet borsozd, sózzad és igény esetén vegetázzad (én soha nem használok effélét, de ha ti szeretitek akkor azt most kell). Kavargasd át és fed le, had párolódjon össze. Legalább 7-8 percig párolom így. Ez eddig összesen 20 perc hőkezelés nálam.

Amikor éppen fedő alatt csücsülnek alacsony hőfokon, csináld meg a laza rántást. Ami azt jelenti, hogy 7-8 kanál olajon 2-3 kanál lisztet sütsz, folyamatosan kevergetve. Ennek nem szabad barnulnia. Még fehéren be kell fejezeni, különben nem lesz zsenge íze a levesnek. Amikor kezd barnulni, én mindig lehúzom a tűzhelyről és ekkor dobom bele a petrezselymet. Még az is jól átsűl a liszt melegétől, de nem túlságosan. Nem barnul meg és nem lesz hervatag sem. Jelzem a szép zöld színe is ekkor oldódik ki, ettől úszkál a leves tetején az a sok, szép, zöld tavacska.
A rántás nálam 4 perc alatt lesz kész. Félreteszem hűlni, mert akkor lehet csomó mentesen a leveshez adni, ha a rántást hideg. Forrón is lehet, de ahhoz kell egy nagy adag tapasztalat, hogy sikerüljön. Nem ajánlom.

Amikor úgy látod átpárolódott az összes zöldség és a borsó is kicsit ráncosodott, akkor öntsd fel az egészet vízzel. Én általában 2-2,5 l-t szoktam, mert akkora a fazekam. Ekkor megszoktam kostólni, hogy elég sós-e. Ha nem akkor utána sózom.

Amíg a víz felforr, kikeverem a vajgaluskát. Én kettő tojásból szoktam, mert attól lesz kiadós egytálétel jellege a levesnek. Természetesen lehet egy tojásból is. Ki mennyire tésztás.
5 dkg vajat megolvasztom egy kicsit, majd ráütöm a két tojást, fél kiskanál sót és alaposan kikeverem. Ne legyen a vaj nagyon meleg, mert rántotta lesz a tojásból, ha ráütöd. Szép lassan lisztet kezdek hozzáadni. Annyit, hogy egy eléggé nehezen gyömöszölhető masszát kapjak. Szerintem kb. 20 dkg liszt lehet, amit felvesz a két tojás és a vaj együttesen. Majd leülök és a lábam közé kapva a kis tálat addig dagasztom/szuszmákolom/gyümöszölöm/fojtogatom a tésztát, amíg nem lesz szép fényes a külseje és nem válik el az edény falától. Ez egy lényeges pont. Alaposan ki kell dolgozni. A nagyon eminens, első bálozós főzőknek elmondom, hogy ez azért van, mert minél tovább gyúród, annál jobban megnyúlik a lisztben a fehérje és annál finomabb állaga lesz a galuskádnak. De ha sietősen főzöd a levest, akkor csak kutyulj ki egy kis nokedlit. Az hamar meg van és nem kell nagyon kidolgozni a tésztát. Olyan ez, mint a muffin, minél kevesebbet babusgatod, annál jobb lesz.

Amikor a leves felforrt vadász ki egy szép nagy darab zöldséget és fakanállal próbáld szétnyomni. Ha nem megy akkor még nem jó. Amikor már megy, vegyél ki a levesből egy merőkanálnyi lét és öntsd a rántásra. Keverd ki vele csomómentesre. Kis merőkanál esetén vegyél ki további lét és keverd hígra és csomómetentesre a rántást. Ha fokozatosan engeded fel a lével, akkor könnyen kikavarhatod a rántást.
Az egészet öntsd vissza a lábosba és kavargasd el. Ilyenkor meg kellene várni, hogy újra forrjon a leves, de én soha nem szoktam. Hanem fogok egy szimpatikus kávéskanalat, belemártom a levesbe és elkezdem beleszaggatni a vajgaluskát a levesbe. Vigyázva. Csak kicsiket szabad beledobni, mert duplájára nőnek a vízben. Miközben szaggatom, többször megkavarom a levest, hogy a galuskák ne házasodjank össze. Nem valami guszta az, higgyétek el nekem.

Amikor benne van az összes, és újra felforrt a leves, akkor hagyom 3-4 percig csendben forrni, majd lezárom és lefedem a fazekamat. Így hagyom 10 percig és utána, ha minden igaz tálalom a nagyon finom, zsenge, könnyű, házias levesemet, a kosztosoknak. Remélem ez alapján minden elsőbálós könnyedén el tudja készíteni magának, és/vagy párjának.

Indiai receptkönyvből tanultam meg ezeket. A túróból nagyon finom süteményt lehet sütni, a sajt pedig nagyon finom grillezve vagy serpenyőben sütve, fűszerekkel.

6-7 zsíros (3,5%) bögre tej
2 citrom leve vagy 1 teáskanál citromsav-por
1 pohár natúr joghurt
1 mokkáskanál só

Forraljuk fel a tejet, közben állandóan kevergessük. A citromlevet vagy az előzőleg feloldott citromsavat sóval ízesítve és a joghurtot adjuk fokozatosan a tejhez, addig kavargassuk míg a tej össze nem ugrik. Vegyük le a tűzről és hagyjuk állni legalább 15 percig. Egy szürőbe helyezett gézen vagy finom szövésű anyagon (pl. pelenkán) szűrjük át. A fennmaradt túró neve: cséna. Ha
az elkészített túrót kb. 40 percig nehezék alatt lepréseljük savótlan száraz sajtot, panírt kapunk. A megadott mennyiségből kb. 2 csésze túrónk vagy sajtunk lesz.

A túrót és a sajtot készíthetjük megsavanyodott tejből is. Langyosítsuk meg a savanyú tejet. Ha már kicsapódott a fehérje szűrjük le finom szövésű ruhán,
majd az előbb leírtak szerint járjunk el.

Lehet bele friss fűszereket is keverni. Nálunk a snidlinges és a kapros borsos vált be.

Én szinte soha nem nyúlok konzervhez, leszámítva a paradicsompürét. Mindenből inkább használom a fagyasztott vagy a szárított verziót. Közben arra gondolok, hogy ez így egészséges és sikkes. Így van ez a csicsriborsó esetében is.

A szárított csicseriborsót áztassuk be legalább 12 órára, mert rendkívül kemény. Én az áztatóvizében szoktam puhára főzni. A főzési idő legalább 2 óra. Általában szokott hab képződni főzés közben, de nem minden esetben. Ha képződik azt időnként szedjük le.

Csicseriborsó-fasírt avagy Falafel

25 dkg csicseriborsó
1 csokor petrezselyem
1 teáskanál őrölt kömény
1 teáskanál őrölt koriander
1 teáskanál tengeri só
1 csipet cayenne-i bors
2 evőkanál citromlé
10 dkg főtt bulgur
2 dkg zsemlemorzsa
2 gerezd fokhagyma
1 tojás
olaj a sütéshez

A csicseriborsót a fentiek szerint megfőzzük, majd még melegen összetörjük. A petrezselymet apróra vágjuk. Egy nagy tálban összekeverjük a csicseriborsót, bulgurt, zsemlemorzsát, petrezselymet, köményt, koriandert, sót, cayenne-i borsot, áttört fokhagymát, citromlevet és tojást. Hagyjuk összeérni egy fél óráig, majd vizes kézzel formázzunk a masszából fasírozottakat. /ezt is lehet zsemlemorzsába forgatni sütés előtt, de én nem szoktam/ Forró olajban kisütjük és lecsepegtetjük. Ugyanúgy esszük, mint a hagyományos fasírtot.

Humusz

25 dkg csicseriborsó
2 evőkanál szezámkrém (Tahini)
2-3 gerezd fokhagyma
1 teáskanál tengeri só
6 evőkanál olivaolaj
2 evőkanál citromlé
2 nagy evőkanál tejföl
1 kávéskanál mustár

A csicseriborsót megfőzzük, leszűrjük, majd a többi hozzávalóval összeturmixoljuk. Ha az állaga nem elég krémes és sima, a főző vízéből hígitjuk a megfelelő állagúra.

Lepénykenyérrel (pita) és zöldségekkel tálaljuk.

/sajnos nem tudom már melyik fórumon akadtam a receptek eredetijére. Viszont több helyen átalakítottam őket, így félig a sajátomnak érzem őket./