A jelen oldalon található valamennyi írás, fotó és egyéb képi anyag az oldal szerkesztőjének szellemi terméke, így szerzői jogvédelem alatt áll. Bármely a jelen oldalon található írás csak az oldal tulajdonosának írásbeli hozzájárulásával használható fel.
Axi's
Chili és Vanilia
Cseresznye
Dolce Vita
Ecet és olaj
Fakanál
Fincsiségek
Fűszeres Eszter
Ízbolygó
Kicsi Vú
Lila Füge
Lilahangya
Nemisbeka
Okostojás


A gyógyszerek, táplálék kiegészítők korában, nagyon fontosnak tartom, hogy odafigyeljünk arra, mit eszünk meg egészség címszó alatt. Helyes és kiegyensúlyozott táplálkozásra, több esetben ételallergia mellett is van lehetőség. Pl. a kalcium esetében a tejre kiváló alternatíva a mák. Itt egy remek cikk róla és egy érdekes történet.
A kalcium az emberi test számára rendkívül fontos ásványi anyag. Szüksége van rá a csontjaiknak, a szívizomzatnak, az immunrendszernek és vérünk sem alvadna meg sérülés után nélküle. A mák kiemelten sokat tartalmaz.
A mák szenvedélyem nem szorul bemutatásra. Egyszerűen imádom minden formájában és fajtában. A ribizli bokrok a kerítés mellett naponta érlelnek be pár maroknyi finom, zamatos gyümölcsöt. Olyan recepten gondolkodtam, amiben össze tudom kombinálni a mákot, a gyümölccsel, de ne legyen túl tömény és ne kelljen vele sokáig vacakolni. Így született ez a zamatos, könnyű kísérője a jegeskávénknak. Mi tejlekvárral vékonyan megkenve ettük, de önmagában vagy lekvárral megkenve is jó.

Nehéz eltalálni keksz sütésnél azt az állapotot, amikor a külseje éppen jó, de a belseje még krémes, nedves. Ennél a keksznél elengedhetetlen a jó időzítés. Túlsütve maximum pohárdesszertek, ropogós rétegeként tudom elképzelni. A tonkabab miatt egy nappal korábban neki kell állni, de ezt elhagyva, vagy vaníliával helyettesítve gyorsan elkészül.

(Mint látjátok megújult a Hedonism.hu. Nagyon büszke vagyok rá, hogy sikerült java részben egyedül megoldanom a grafikát és a kódot is. Különösebb terveim nincsenek, hiányoztatok, hiányoztam (oh, a sok rajongó levél). Folytatjuk, ahonnan abbahagytam.)

Ez a legnagyobb kedvenc keksz recept nálam. Ennél jobb folytatást nem tudok kitalálni. Kukoricalisztes, omlós, ízes, kellemes recept. Remek ajándéknak, vendégvárónak, reggelekre, szürke hétköznapokra. A legmorcosabb kollégám is elmosolyodik tőle.
20 komment Kategóriák: keksz, sütemény Címkék: citrom, emberek, keksz, kukoricaliszt, shortbread, vanilia
Na ezt a sütit akkor szoktam készíteni, amikor hatalmas vendégsereg jön, de nincs időm sokat vacakolni nagyobb mennyiséggel. Valószínűleg más nem egy omlós tésztához nyúlna, de nekem nagyon rááll a kezem és majdnem mindig hasal egy pár adag a fagyasztóba. Vagyis csak nyújtanom és töltenem kell. Ez a süti annyira tömény és illatos, hogy egy vékony szelettel simán el van a legfalánkabb vendég is.
A pie egyébként a pite, amerikai megfelelője, amit mindig kör alakú formában sütnek és torta szerűen szervírozzák.
A csillag mintás sütikből nem tud a fiam kiszeretni. Így lett csillagos piskóta tekercs. Eszméletlen, hogy egy pár csillag mennyire fel tudja dobni a legegyszerűbb süteményt is.
A képet látva sokan azt hihetik, hogy elment az eszem. Csillagokat rajzolgatni a piskótára? Bolond ez vagy ráérős? Nos én egyik sem. Viszont kaptam ajándékba sütitetováló papírt (mintás sütőpapírt; mintázó cuccbigyót, kinek hogy tetszik), szép csillagosat. Erre a papírra csak ráborítom a tésztát és 15 perc sütés után már kész is van a mintás piskóta.
Már vagy egy hónapja kerülgettem a diónugátot. Először vajjal és egy kis házi vanília pudinggal képzeltem el tortakrémként. Később bonbon tölteléket akartam belőle csiholni, némi rummal, pörkölt kakaóbabbal, de az első alkotásom ebből a finom alapanyagból mégis keksz lett.
Egy kevés diónugátmasszától is meglepően intenzív dió íze lesz a keksznek. Lehetne turbózni csokichipssel, pörkölt kakaóbabbal, durvára tört mandulával, mogyoróval, dióval, de én mostanában a homogén ételekre vágyom ezért maradt ilyen egyszerű.
Furcsa vonzalom fűz a gesztenyéhez. A natúr sült gesztenye mindent visz. A házi gesztenyepürém, ó istenem, mennyország. A gesztenyés sütik, golyók, egytől-egyig a brrrr kategóriába tartoznak. December elején ez eléggé frusztrált engem, mert a kisfiam szeretett volna gesztenyés sütit enni. Akkor variáltam neki össze ezt a gesztenyés, rumos, mazsolás, diós kockát.
-Mit sütsz?
-Répás sütit.
-Te sem leszel már hülyébb...
Így kezdődött családunkban a répás sütemények pályafutása. Pedig, ha nem mondom el előre, hogy répás, akkor csak nagyon sokára esik le az embereknek, hogy a nyelvükön az egzotikus, ám de ismerős íz, bizony a répa.
Elég sok répás süti recept terjed köz kézen. Ez a saját módosított változatom, egy amerikai répás tortából kiindulva.
Nem szeretjük a buktát, ezért lekerült már 2 évtizede a családi repertoárból. Pár hete a vendégségben udvariasan utasítottuk vissza kórusban a kedves kínálást, és a sós készletre szorítkozott a család. Nem igazán értették a háziak, és addig feszegették a kérdést, amíg fény nem derült az okra.
Persze ekkor jött, a csak azért is kóstoljuk meg, és a többi nyaggatás, végül beáldoztam magam nagy kegyesen.. Teljesen elámultam, amikor beleharaptam. Nagyon finom, zamatos tésztája volt, amiről a tésztába dolgozott túró gondoskodott. Receptet hátra nem hagyunk, jelmondattal visszaköltözött a családunk életébe a bukta.
