Már többször bevallottam itt (is), hogy komoly mákfüggőségem van, de azt még nem, hogy a krémsajtfüggő is vagyok. Jöhet minden nemzet, minden sajtkrémje. Nálam biztosan betalál. A sima mákfagyimat a nagy melegben szeretem, mert olyan könnyű és üde. Biztosan lehűt.
Amikor még nincsenenek azok a vad hőségek, jobban szeretem a telt ízeket fagyiban is. Nem a felüdülésre hajtok, hanem a lassú, hűs élvezetekre. Ezért társítottam a mákot egy kis mascarponeval és az eredmény több, mint fantasztikus lett.

Elolvasom »

Alapvetően a karamell öntetet Cajetának nevezik. A fagylaltot pedig helado de limonnak. Mindkettő mexikói hagyományokon alapuló desszert. Cajetát alapvetően kecsketejjel készítik, és mível módomban állt, én is azzal főztem meg, de tehén vagy más állat tejéből is működik a recept. Ez talán a legkevesebb munkával járó fagylalt páros. Kb. 10 perc munka (aminek a java mosogatás) és kész.

Az ízek csodálatos harmóniában vannak. A tegnapi napom fénypontja az volt, amikor este, kertben ülve,  ölemben fagylalttal zártam a napot. A számban folyamatosan változtak az ízek. Minden egyes falat új élménnyel párosult. Igaz, hogy csak 4 evőkanál joghurt van benne, de én diétásnak minősítettem, így ettem még egy adagot. És amikor senki nem nézet oda, még egy felet....

Elolvasom »

A fagyiszezon elején, engem Nigella inspirált a leginkább. Miatta döntöttem úgy, hogy nem folytatom a tavalyi kézzel keverős hagyományt, hanem lecsapok egy masinára. Anyuhamos megnyugtatott, hogy véget ért az a szocialista modell, aminek kilóg kábele a hűtőből, így ténlyleg bátran csaptam a készülék vásárlásba.

Két receptjén akadt meg a szemem (ömlött ki a nyálam), őszibarackfagylalt, sajttortafagylalt. Előbbi nem ízlett, utóbbit összesen háromszor készítettem el, Amint kifogy az egy literes doboz, már főzöm is a következő adagot. Szavamra mondom, nincs ennél jobb állagú fagylalt. Krémes és fenséges.

Krémsajtból a Philadelphiára esküszöm, mert elég olcsó (195 Ft a CBA-ban) és mert finom, mellékíztelen.

1 3/4 dl tej (én 2 dl tettem)
20 dkg cukor (én csak 15 dkg-ot tettem)
125 gr Philadelphia krémsajt (pont ekkora kiszerelésben árulják, én lightot vettem)
1/2 teáskanál vaníliakivonat (én nem teszek bele soha)
1 tojás (én 2 sárgáját használtam)
1/2 citrom leve (nálam néha megszalad egy egész citromra)
3 1/2 dl tejszín (ez nálam csak 3 dl)

A tojást kikeverem a cukorral és krémsajttal. Lassan felengedem a tejjel és közepes lángon, folyamatos kevergetéssel krémmé főzöm. Amikor kész hozzáöntöm a tejszínt.

A krémet egész éjjel a hűtőben tartottam és másnap azzal kezdtem, hogy 4 percig, turbó fokozaton vertem az egészet. Elég sokat habosodott a tejszínnek hála. Ekkor adom hozzá a citromlevet. Fagylaltgép és kész.
Pont olyan az állaga, mint az olasz fagylaltoknak. Tökéletes.

Nigella két teljes kiörlésű keksz között ajánlja fogyasztásra. Nekem annyira ízlik magában, hogy semmit nem eszem mellé. A család locsolgatja ezzel-azzal (eperszósz, rózsaszörp, málnaszörp, csokiszósz), mert ez mégis csak egy semleges íz világ.

Itt meg az Anyuhamos mascarponés receptje. Ki fogom próbálni.

Nigella - Egész évben nyári ízek

Nem is tudom eldönteni, hogy az almák esküdt ellensége vagy kebelbarátja vagyok, amikor ipari mennyiségben fogyasztom őket.
Az első kísérlet sorozatom nem sikerült. Almásrétes fagylaltot szerettem volna. Volt benne dió, mazsola és karamella öntet a tetején. A család szerette, én nem. Egyszerűen nem jó tejszínes alap hozzá. Na ekkor jött az első, Granny Smith (harsogó zöld alma) és lime sorbet. Borzasztóan finom volt, de nagy csalódás volt, hogy sárgás barnás a színe, holott a héját is belenyomtam.

Nekem fontos, hogy szép legyen, amit eszek. Na ekkor kihalásztam két kiwit a fagyasztóból, mint természetes szinezőanyagot és összekombináltam ezt a zöld sorbetet.

Elolvasom »

A vajkaramella a gyerekkorom íze. A nagymamám saját, mini importja a csehektől. Aztán a Mesterségek Ünnepe a várban, ahol szájtátva csodálkoztam rá a vajkaramella készítőre és úgy maradtam. Pontosan emlékszem a mozdulataira a csodás színekre, a kontrasztokra, az illatokra. Dehogy mentem én kovácsot meg lakatost nézni. Hogyne, az van az utcánkban is.

Évente 2-3 alkalommal készítem a vajkaramellát barátoknak és a családnak, de soha nem lesz igazán omlós. Inkább csak kemény és teába, kávéba való. Ebből a szerelemből született meg a vajkaramella fagylalt.

3 dl tejszín
4 dl tej
4 tojás sárgája
2 dl cukor
5 dkg vaj
fél vaníliás rúd

A tejszínt és a tejet felforralom a vaníliarúddal, majd hűlni félreteszem. A cukrot magában, 3 ek vízzel közepes tűzre teszem. Először bugyborékolni fog és habzani. Aztán megkeményedik a teteje. Végül, amikor már feladjuk a harcot, elkezd a széle barnulni. Na ekkor nem szabad a folyamatot gyorsítani és nagyobb lángra venni. Amikor a közepe barnább, mint a széle, rászeletelem a vajat és a lábast felemelve ide-oda döntögetve keverem az elegyet, de nem nyúlok bele semmivel. Amikor már szép barna mindenhol, rámerek a tejes-tejszínes elegyből 3 dl-t. Amint forr takarékra teszem és 10 percig főzöm.

No, az ananász vonalán elindulva, epret is sütöttem, csak nem cukorral szórtam, hanem citromvirág mézzel locsoltam meg sütés előtt. A család joghurtosat kíván, így kénytelen voltam teret adni neki a konyhámban. Ez van.

50-60 dkg eper, mosva félbevágva
3 dl natúr joghurt
2 dl tejszín
4-5 ek citromvirág méz (nyugodtan használjon mindenki olyat, amilyen a keze ügyében van)

Az epreket egy teflonos lábasba teszem, mézet kanalazok a tetejére  és 200 C°-on 15 percig sütöttem. Ekkor a méz már karemellizálódott, de az eper még szép piros volt. Jó sok levet engedett, aminek én örültem.
Miután kihűlt félretettem a 1/3-át és a többit összeturmixoltam. Majd hozzáadtam a joghurtot és a tejszínt. Jó sokáig habosítottam a turmixban. Majd beletettem a maradék epret és így öntöttem a fagyigépbe.
Kifejezetten jól esik találkozni evés közben, 1-1 nagyobb eper darabbal.

Nekem ez bőven elég édes volt így, de fagyasztás előtt kóstoljatok és cukrozzatok, ha nem elég édes.

Kaptam ajándékba 3 db teljesen egészséges és érett ananászt. Az egészen biztos volt, hogy fagylalt lesz az egyikből. Amikor nekiálltam a pucolásnak eszembe jutott Nigella, amikor az ananászt barnacukorba forgatja, grillezi, majd rumoscsoki szószzal tálalja. Nagyon-nagyon finom a cukorral grillezett ananász, így hirtelen ötlettől vezerélve az ananászaimat előbb sütöttem, mint hütőttem.

1 ananász (vagy nettó 425 gr konzerv)
1 lime
3 dl joghurt
1 marék barna cukor
2 dl tejszín

Az ananászokat megszórtam a barnacukorral, ráfacsartam a lime levét és egy teflonon lábosban a sütőben addig rotyogtattam, amíg opálos nem lett. Ez 200 C°-on 20 perc volt.
Amíg hűlt az ananász összehabosítottam a joghurtot,a tejszínnel. A kihűlt ananász 4/5 részét turmixoltam és úgy adtam a joghurtos keverékhez. Fagylaltgépben elékszítettem, tálba öntöttem és a tetejét kiraktam a maradék sült ananászokkal.

Nekem elég édes lett így, de a család egyik fele nyávogott. Fagyigép előtt mindenki kóstoljon és igazítsa szájízére a cukrot.
Holnap lesz róla folyamat ábra, de ahhoz most fáradt vagyok.

Azt mondják a háziak, hogy fagyit itthon tartani, nem elég a sütemények/kekszek helyett, mert a vendég elé már csak ne tegyünk pár gombóc hazait. Na és erre feltettem a teljesen logikus kérdést, hogy mi van akkor, ha sütit is nyomunk nekik bele?

Na ezért sütöttem hozzá, aranyos kis ostyaszerű, vékony kekszeket.

20 db-hoz
5 dkg mogyoró pirítva és darálva
10 dkg vaj/margarin
10 dkg liszt
5 dkg cukor

A hozzávalókat alaposan összegyúrom és a hűtőbe teszem 20-30 percre. A sütőt előmelegítem 180 C°-ra. A tésztát 2 mm vastagra kinyújtom, szaggatom tetszőleges formával, sütőpapírral bélelt tepsire teszem. 8-10 perc alatt készre sül. Amint kihűl, jól zárodó kekszes dobozba teszem a felhasználásig. (Illetve el kell dugnom, mert a család fagyi nélkül is szeretné megenni.)

Itt van kép az eszközről.

Most, hogy mindenki tudja, hogyan készül a rózsaszörp, főzzünk rózsafagylaltot. Ez az egyik legrégebbi fagylalt a történelemben. Ugyanis a kínai császárok rózsa illetve ibolya fagylalttal hűsítették magukat. Igaz, hogy az nem igen hasonlított erre a verzióra.

A rózsafagylalt íze nekem egybe cseng angliával, az öt órai teával és a kellemmel. Egyszerű ám kifinomult íz.

3 dl tejszín
2 dl tej
3 tojás sárgája
15 dkg cukor
1 dl rózsaszörp (lehet bolti, illetve rózsalekvár is)
0,5 dl rózsavíz

A tejet, r.szörpöt és r.vizet felforralom. Közben a sárgákat kikeverem a cukorral. A tejszínnel felhígítom a tojásos keveréket és hozzáadom a rózsás tejhez. Lassú tűzön addig főzöm, amíg besűrűsödik. Megkóstolom és ha nem elég intenzíven rózsás az íze (mert az íz anyagai rendkívül illékonyak), akkor pótolom egy kevés rózsavízzel.
Hűtés után fagylaltgéppel készítem tökéletesre.

A recept alapja, a Szakácsok könyvéből származik. 

A karrierem az átlagos cukrászdai fagyikkal és bolti jégkrémekkel indult. Aztán apu elvitt egyszer a Grand Hotel Hungáriához, ahol az utcára nyílt egy fagyis pult. Addig még sosem látott és hallott fagylaltokat árultak. Mákos, diós, rizses, réteses, joghurtos, marcipános, stb.. Összesen kb. 40 féle volt náluk. Olyan sokat jártunk arra, hogy én biza végig kóstoltam az összeset. Az egyik fura, de számomra nagyon finom íz a paradicsomos volt.

Amióta megvan a gépem, próbálkozom itthon annak az íznek a leutánzásával, de nem ment. Valami soha nem olyan volt. Míg nem a héten sikerült összehoznom azt, ami hasonlít arra és bátran ajánlom. Előételenek, délutáni hűsítő nasinak kiváló. Én nagyon szeretem.

2 dl tejszín
1 dl tejföl
3 dl paradicsompép
egy csokor bazsalikom
só, pici cukor és frissen őrölt bors

Nekem van itthon saját házi paradicsomszószom, amit tavaly tettem el. Lényegében paradicsom hús összezúzva, megsütve (úgy édesebb lesz, mi soha nem főzzük), mag és héj nélkül. Gondolom sok helyen nincs, lehet friss paradicsompépet használni.

A tejszínbe beleteszem a bazsalikomot és lassan felforralom. Leszűröm (bazsalikomot eldobom) és hozzákeverem a paradicsomot, tejfölt, fűszereket. Nem főzöm már tovább. Kicsit szöszölök, hogy az íze finom legyen (még egy pici só, még egy pici cukor, még egy pici bors, stb..) és kihűtöm. Fagyigép és kész.

Friss paradicsompép, ahogy mi készítjük: Paradicsomokat megbököm az alján, egymásra merőlegesen (tehát + jelet bökök bele a késsel), majd forrásban lévő vízbe dobom egyszerre, és 1 másodperc múlva kezdem is kihalászni őket. A héját lesöndörgetem róla. A zöld csuma szerűségét, gazdaságosan kimetszem.
Félbe, negyedbe vágom és az összes finom magos, kocsonyás részt egy pohárba gyűjtöm (majd megeszem pirítóssal). A negyedeket még elfelezem és egy teflonos eszközbe teszem, aminek nincsen olvadó füle. 200 C°-on, 30 percig sütöm. Addig, amíg nem kezd el barnulni. Akkor azonnal be kell fejezni, mert nem finom az égett paradicsom. Kihűtés, turmixolás és kész.
Lehet mindezt főzni is, de úgy kevésbé lesz édes és kell bele cukor is az én ízlésemnek.

Próbáltam:
-kefirrel, de kesernyés lett
-joghurttal, savanykás lett
-oregánóval, pizzás íze lett
-löttyenet vodkával, nagyon izgalmas, de nem az én világom és nem fagyot meg szépen
-csak cukorral, nagyon gyümölcsös és finom, de nem nekem az túl bizarr volt. Talán sárga koktélból majd megpróbálom szezonban
-bazsalikomot belevágni, de nem volt jó érzés a levelekkel találkozni, túl intenzív lett és elnyomta a paradicsomot
-csak tejszínnel, nagyon krémes lett