Voltam egy ilyen workshopon és most már biztosan tudom, hogy bénák között zseni, zsenik között béna vagyok. Mondjuk jó hír, hogy nincs túl sok zseni, de azért szomorú elkönyvelni, hogy nem születtem én sem annak.

Készítettem egy esküvői tortát, amivel az utolsó porcikáig elégedett voltam. Nagyon látványos, és elegáns lett. A belseje zamatos, izgalmas, csokis málnás, egy-két rafinált csavarral. De már két nappal később is volt egy csomó új ötletem arra, hogyan lehetett volna még eredetibb, látványosabb, finomabb. És most sok nap távlatából már teljesen máshogy készíteném el.

Vissza kellene mennem az időbe és újrakezdeni.

Tudom, tudom elhúzódott, de volt egy jó tervem arra, hogyan írjam meg kronologikusan a sztorit. Na, de az élet közbeszólt és azt inkább jegeltem. A közepébe bele a magánéleti vonatkozásnak: a megújult Stahl.hu főszerkesztője lettem és ezzel arányosan büszke és boldog. Nagyon szép kihívás, ami inspirál.

Tudom, tudom, szegény kicsi Hedonism már megint nem egy olyan hír, amiből azt lehetne kiszámítani, hogy felpörögnek a receptek. De, de, de! Hamarosan megjelenik a Stahl magazin nyári száma, amiben nagyon sok receptem is szerepel (kedvenc sorbeteim, sütik, italok, pohárkrémek hada), plusz egy interjú is velem. Olvassátok el, próbáljátok ki őket. Egytől-egyig kedvenceim.

Addig is itt van egy új receptem a stahl.hu-n, amit mostanában hetente sütök, annyira bejött mindenkinek.

Nekem nagyon szigorú és kemény kezű doktorom (ANTSZ) van, így a partvonalaim viszonylag szűken vannak elhelyezve. Bár fogalmam sincs, hogy máshol a doki vagy a készítő lazasága eredményezi az asztalra simán kipakolt süteményeket.

Elolvasom »