A vajkaramella a gyerekkorom íze. A nagymamám saját, mini importja a csehektől. Aztán a Mesterségek Ünnepe a várban, ahol szájtátva csodálkoztam rá a vajkaramella készítőre és úgy maradtam. Pontosan emlékszem a mozdulataira a csodás színekre, a kontrasztokra, az illatokra. Dehogy mentem én kovácsot meg lakatost nézni. Hogyne, az van az utcánkban is.

Évente 2-3 alkalommal készítem a vajkaramellát barátoknak és a családnak, de soha nem lesz igazán omlós. Inkább csak kemény és teába, kávéba való. Ebből a szerelemből született meg a vajkaramella fagylalt.

3 dl tejszín
4 dl tej
4 tojás sárgája
2 dl cukor
5 dkg vaj
fél vaníliás rúd

A tejszínt és a tejet felforralom a vaníliarúddal, majd hűlni félreteszem. A cukrot magában, 3 ek vízzel közepes tűzre teszem. Először bugyborékolni fog és habzani. Aztán megkeményedik a teteje. Végül, amikor már feladjuk a harcot, elkezd a széle barnulni. Na ekkor nem szabad a folyamatot gyorsítani és nagyobb lángra venni. Amikor a közepe barnább, mint a széle, rászeletelem a vajat és a lábast felemelve ide-oda döntögetve keverem az elegyet, de nem nyúlok bele semmivel. Amikor már szép barna mindenhol, rámerek a tejes-tejszínes elegyből 3 dl-t. Amint forr takarékra teszem és 10 percig főzöm.