Szalonspicc
Mascarpone
Bonbon

A jelen oldalon található valamennyi írás, fotó és egyéb képi anyag az oldal szerkesztőjének szellemi terméke, így szerzői jogvédelem alatt áll. Bármely a jelen oldalon található írás csak az oldal tulajdonosának írásbeli hozzájárulásával használható fel.

Szerteágazó webes munkáim mellett, a csokoládé és a sütemények világát fedezem fel. Hétköznapjaim a kisfiam, a műhely és a számítógép háromszögében, kalandokkal telve zajlanak.
Axi's
Chili és Vanilia
Cseresznye
Dolce Vita
Ecet és olaj
Fakanál
Fincsiségek
Fűszeres Eszter
Ízbolygó
Kicsi Vú
Lila Füge
Lilahangya
Nemisbeka
Okostojás

Több helyen olvastam, hogy lekésték az eperszezont. Utólag rájöttem, hogy ebből kettő külhoni és így már érthető, na de hárman belföldiek. Nálunk most kezdődik. Ma vettem először olyat, aminek nagyon finom íze volt. Az árát tekintve, még 2 hét biztosan van az eper szezonból. A lekvárt és a fagyasztást, így akkora időzítem belőle.
Borzadva nézek azon fajtársaimra, akik cukorral vagy egyéb édesítőszerekkel szórják a friss, érett gyümölcsöket. Egyszerűen nem is értem. Ha nem lenne érett, akkor nem venném meg.
Legeslegkedvencebb eper receptem következik, amit a tejföl esküdt ellenségeinek is melegen ajánlok, mert egyáltalán nem lesz tejföl íze. Amikor vendégeket kínálok vele, nem hiszik el, hogy nem egy főzött krémet esznek. Ez a recept maga a varázslat.

A fagyiszezon elején, engem Nigella inspirált a leginkább. Miatta döntöttem úgy, hogy nem folytatom a tavalyi kézzel keverős hagyományt, hanem lecsapok egy masinára. Anyuhamos megnyugtatott, hogy véget ért az a szocialista modell, aminek kilóg kábele a hűtőből, így ténlyleg bátran csaptam a készülék vásárlásba.
Két receptjén akadt meg a szemem (ömlött ki a nyálam), őszibarackfagylalt, sajttortafagylalt. Előbbi nem ízlett, utóbbit összesen háromszor készítettem el, Amint kifogy az egy literes doboz, már főzöm is a következő adagot. Szavamra mondom, nincs ennél jobb állagú fagylalt. Krémes és fenséges.
Krémsajtból a Philadelphiára esküszöm, mert elég olcsó (195 Ft a CBA-ban) és mert finom, mellékíztelen.
1 3/4 dl tej (én 2 dl tettem)
20 dkg cukor (én csak 15 dkg-ot tettem)
125 gr Philadelphia krémsajt (pont ekkora kiszerelésben árulják, én lightot vettem)
1/2 teáskanál vaníliakivonat (én nem teszek bele soha)
1 tojás (én 2 sárgáját használtam)
1/2 citrom leve (nálam néha megszalad egy egész citromra)
3 1/2 dl tejszín (ez nálam csak 3 dl)
A tojást kikeverem a cukorral és krémsajttal. Lassan felengedem a tejjel és közepes lángon, folyamatos kevergetéssel krémmé főzöm. Amikor kész hozzáöntöm a tejszínt.
A krémet egész éjjel a hűtőben tartottam és másnap azzal kezdtem, hogy 4 percig, turbó fokozaton vertem az egészet. Elég sokat habosodott a tejszínnek hála. Ekkor adom hozzá a citromlevet. Fagylaltgép és kész.
Pont olyan az állaga, mint az olasz fagylaltoknak. Tökéletes.
Nigella két teljes kiörlésű keksz között ajánlja fogyasztásra. Nekem annyira ízlik magában, hogy semmit nem eszem mellé. A család locsolgatja ezzel-azzal (eperszósz, rózsaszörp, málnaszörp, csokiszósz), mert ez mégis csak egy semleges íz világ.
Itt meg az Anyuhamos mascarponés receptje. Ki fogom próbálni.
Nigella - Egész évben nyári ízek
No, ha már szövegelek, akkor szeretném felhívni mindenki figyelmét, korunk egyik legújabb betegségére, a Gourmand-szindrómára.
"Olyan emberek, akiknek a jobb agylebenyükben valamilyen lézió, sérülés keletkezik, nagyobb érdeklődést mutatnak az igényes étkezés, az ínyencségek felé.
Egy 36 emberen végzett kutatás szerint 34-nél azt találták, hogy ha a jobb-elülső lebenyben sérülés mutatkozott, azok affinitást mutattak az igényes étkezés iránt.
Sőt, a dolognak blogja is van, elképesztő. A blogot J és K írja, akik önmagukat diagnosztizálták a szindrómával."
Forrás: Meskó Bertalan blogja
Időről-időre megrendezésre kerül ez a nap. Évről-évre jobb a program. Mondjuk én minden évben kihagyom a felét, tér és idő problémák miatt, de idén igyekezni fogok aktívan részt venni benne.
Gasztro irányú szenvedély témák:
Kultiplex Nagyterem, május 29. 16:00
Evés-lélektan
Forgács Attila előadása, majd azt követően beszélgetés a közönséggel
Miért eszünk-iszunk akkor is, ha nem vagyunk éhesek vagy szomjasak? Az ételnek nem pusztán tápértéke, hanem érzelmi értéke is van, ami a modernkori étkezést inkább meghatározza, mint az élettani éhségjelzések. A testsúlyfogyasztás során fontos az evés emocionális értékének feltárása, tudatosítása és korrigálása. Az előadó az evési magatartás hátterében meghúzódó mélylélektani tényezőket ismerteti, könnyed, vicces formában, képi ill. művészeti anyagok bemutatásával.
Kultiplex Nagyterem, május 29. 18:30
Bácskai Juli pszichoszínháza bemutatja: Az evés lélektana, avagy mit csinál az éhes bálna?
Az vagy, amit megeszel. Életem éretlme: ételem.
Corvin Budapest Filmpalota, Jávor terem, május 29. 20:50
Kulináris élvezetek: borünnep és gasztronómia bor-, édesség-, és sajtkostolóval
Kerekasztal-beszélgetés: Biró Attila Pesti Műsor főszerkesztő, Kardos Gábor bordiplomata
Nem is tudom eldönteni, hogy az almák esküdt ellensége vagy kebelbarátja vagyok, amikor ipari mennyiségben fogyasztom őket.
Az első kísérlet sorozatom nem sikerült. Almásrétes fagylaltot szerettem volna. Volt benne dió, mazsola és karamella öntet a tetején. A család szerette, én nem. Egyszerűen nem jó tejszínes alap hozzá. Na ekkor jött az első, Granny Smith (harsogó zöld alma) és lime sorbet. Borzasztóan finom volt, de nagy csalódás volt, hogy sárgás barnás a színe, holott a héját is belenyomtam.
Nekem fontos, hogy szép legyen, amit eszek. Na ekkor kihalásztam két kiwit a fagyasztóból, mint természetes szinezőanyagot és összekombináltam ezt a zöld sorbetet.

A vajkaramella a gyerekkorom íze. A nagymamám saját, mini importja a csehektől. Aztán a Mesterségek Ünnepe a várban, ahol szájtátva csodálkoztam rá a vajkaramella készítőre és úgy maradtam. Pontosan emlékszem a mozdulataira a csodás színekre, a kontrasztokra, az illatokra. Dehogy mentem én kovácsot meg lakatost nézni. Hogyne, az van az utcánkban is.
Évente 2-3 alkalommal készítem a vajkaramellát barátoknak és a családnak, de soha nem lesz igazán omlós. Inkább csak kemény és teába, kávéba való. Ebből a szerelemből született meg a vajkaramella fagylalt.
3 dl tejszín
4 dl tej
4 tojás sárgája
2 dl cukor
5 dkg vaj
fél vaníliás rúd
A tejszínt és a tejet felforralom a vaníliarúddal, majd hűlni félreteszem. A cukrot magában, 3 ek vízzel közepes tűzre teszem. Először bugyborékolni fog és habzani. Aztán megkeményedik a teteje. Végül, amikor már feladjuk a harcot, elkezd a széle barnulni. Na ekkor nem szabad a folyamatot gyorsítani és nagyobb lángra venni. Amikor a közepe barnább, mint a széle, rászeletelem a vajat és a lábast felemelve ide-oda döntögetve keverem az elegyet, de nem nyúlok bele semmivel. Amikor már szép barna mindenhol, rámerek a tejes-tejszínes elegyből 3 dl-t. Amint forr takarékra teszem és 10 percig főzöm.
A 4 tojást kikeverem és lassan felengedem a maradék tejszínes-tejes kombóval. Folytonos kevergetés és közepes tűz mellett, sűrűre befőzöm majd veszek egy nagy levegőt és nagyon gyors kevergetés alatt, beleöntöm a karamelles alapba. Megy a mosogatóba hűlni, egy éjszaka hűtőben, majd 30 perc a fagylaltgépben.
KicsiVú dobta a labdát ezúttal.
A legnagyobb tervem a házi sajtkészítés, teljes elsajátítása. Eddig az volt, hogy friss sajtokat készítettem (mozzarella, gomolya, stb.) illetve jó sok tejterméket (joghurt, tejföl, sajt, vaj, túró), plusz vásároltam egy nénikétől, kész, trappista jellegű sajtot, amit elvittem füstöltetni és az úgy egészen mennyei eredménnyel járt, de a múlt héten, mint körülöttem mostanában mindenki, a néni is elhunyt. Így magam uram lettem.
Célom tökéletes, félkemény trappista jellegű és a kemény, parmezán jellegű sajt készítése. Utóbbi természetesen juh tejből. Szerencsére van a környéken mindenféle tejtermelés, így könnyen hozzájuthatok friss tejhez.
Azt is tudom, hogy hány órakor van a reggeli és a délutáni fejés, így tényleg frissen szerzem be. Van oltóanyag is bőven és egy hűvős szellős helység, ami vályog téglából épült. Ez az én nyári Everestem.
Itt egy kis videó a friss juhsajtról, a Másfélmillió lépés segítségével. Az operatőr "elvtárst" pedig ismerem személyesen és finom volt a sajt szerinte :)
A labdát tovább dobom Fakanálnak és Anyuhamosnak.
No, az ananász vonalán elindulva, epret is sütöttem, csak nem cukorral szórtam, hanem citromvirág mézzel locsoltam meg sütés előtt. A család joghurtosat kíván, így kénytelen voltam teret adni neki a konyhámban. Ez van.
50-60 dkg eper, mosva félbevágva
3 dl natúr joghurt
2 dl tejszín
4-5 ek citromvirág méz (nyugodtan használjon mindenki olyat, amilyen a keze ügyében van)
Az epreket egy teflonos lábasba teszem, mézet kanalazok a tetejére és 200 C°-on 15 percig sütöttem. Ekkor a méz már karemellizálódott, de az eper még szép piros volt. Jó sok levet engedett, aminek én örültem.
Miután kihűlt félretettem a 1/3-át és a többit összeturmixoltam. Majd hozzáadtam a joghurtot és a tejszínt. Jó sokáig habosítottam a turmixban. Majd beletettem a maradék epret és így öntöttem a fagyigépbe.
Kifejezetten jól esik találkozni evés közben, 1-1 nagyobb eper darabbal.
Nekem ez bőven elég édes volt így, de fagyasztás előtt kóstoljatok és cukrozzatok, ha nem elég édes.
Kaptam ajándékba 3 db teljesen egészséges és érett ananászt. Az egészen biztos volt, hogy fagylalt lesz az egyikből. Amikor nekiálltam a pucolásnak eszembe jutott Nigella, amikor az ananászt barnacukorba forgatja, grillezi, majd rumoscsoki szószzal tálalja. Nagyon-nagyon finom a cukorral grillezett ananász, így hirtelen ötlettől vezerélve az ananászaimat előbb sütöttem, mint hütőttem.
1 ananász (vagy nettó 425 gr konzerv)
1 lime
3 dl joghurt
1 marék barna cukor
2 dl tejszín
Az ananászokat megszórtam a barnacukorral, ráfacsartam a lime levét és egy teflonon lábosban a sütőben addig rotyogtattam, amíg opálos nem lett. Ez 200 C°-on 20 perc volt.
Amíg hűlt az ananász összehabosítottam a joghurtot,a tejszínnel. A kihűlt ananász 4/5 részét turmixoltam és úgy adtam a joghurtos keverékhez. Fagylaltgépben elékszítettem, tálba öntöttem és a tetejét kiraktam a maradék sült ananászokkal.
Nekem elég édes lett így, de a család egyik fele nyávogott. Fagyigép előtt mindenki kóstoljon és igazítsa szájízére a cukrot.
Holnap lesz róla folyamat ábra, de ahhoz most fáradt vagyok.
Azt mondják a háziak, hogy fagyit itthon tartani, nem elég a sütemények/kekszek helyett, mert a vendég elé már csak ne tegyünk pár gombóc hazait. Na és erre feltettem a teljesen logikus kérdést, hogy mi van akkor, ha sütit is nyomunk nekik bele?
Na ezért sütöttem hozzá, aranyos kis ostyaszerű, vékony kekszeket.
20 db-hoz
5 dkg mogyoró pirítva és darálva
10 dkg vaj/margarin
10 dkg liszt
5 dkg cukor
A hozzávalókat alaposan összegyúrom és a hűtőbe teszem 20-30 percre. A sütőt előmelegítem 180 C°-ra. A tésztát 2 mm vastagra kinyújtom, szaggatom tetszőleges formával, sütőpapírral bélelt tepsire teszem. 8-10 perc alatt készre sül. Amint kihűl, jól zárodó kekszes dobozba teszem a felhasználásig. (Illetve el kell dugnom, mert a család fagyi nélkül is szeretné megenni.)
sablon anyu(ha)